26.Rész

Haliii!

Nagyon - nagyon köszönöm a kommenteket, támogatásokat. A nézettség egyre nagyobb. Imádlak titeket:) Hamarosan meg lesz a 100 feliratkozó, ami egy újabb különkiadást jelent. Jó olvasást, mindenkit csókolok, várom a kommenteket és a feliratkozókat.

Taylor xx

* Ann szemszöge *

Hát ilyen nincs. Ez nem igaz. Komolyan, Harryéknek az volt a tervük, hogy a lányokat az ujjuk köré csavarják, s itt tartják őket? És mi lesz a játék vége? Meg is dugják őket? Kiszedik belőlük a széf kódját? Feladom.

Homlok ráncolva nézek végig barátnőmön, akárcsak egy idegenen, akin tegyük fel egy béna pink kalap van.

- Megsütötte a nap a fejedet, vagy mi van veled? - apró fintor siklik végig arcomon, majd ellépek egyet hátra. Mindenki meghátrál tőlem? Még a legjobb barátnőim is? És akkor ki a tökömre számíthatok ezentúl? Csak magamra?

Istenem, Ann! Miért nem adod neki oda a levelet? Kibontjuk, elolvassuk, s minden vissza áll a régi kerékvágásokba. Harry leszáll rólam, elfelejtjük a dolgot, elsimlizzük az ügyet, és kész. Ugye, milyen könnyű kis terv? Pedig ez koránt sem így van. A levelet egyszerűen képtelen vagyok kinyitni. Már tartottam a kezembe, s akkor is úgy éreztem, mintha milliós súlyt cipelnék a hátamon. Pedig épp, hogy megfogtam. 

Danielle meglepetten vizslat, arcán az értetlenkedés apró porszeme látható. Kilép, s becsukja maga mögött az ajtót.

- Nem, csupán csak jól érzem magamat Liammel. Ennyi az egész - ránt vállat hanyagul. Hitetlenkedve nézek rá, dühösen fújtatok egyet, majd választ sem várva rohanok le, és Harry elé megyek. Szemeim dühösen csillagnak, míg ő inkább értetlenül vizslat smaragd szemeivel, amikkel szinte a vesémig lát.

Én pedig, mint egy időzített bomba, úgy robbanok.

- Mit képzelsz magadról,, baszd meg?! Van képed mind ahhoz, hogy te és a haverjaid a lányokat az ujjaitok köré csavarjátok? Mit akarsz ezzel elérni Styles? Mi a francot? - emelem fel hangomat és egyre közelebb megyek hozzájuk. Olyannyira, hogy lábunk, egészen térdig, szinte összeér.

Harry szemei felcsillannak pár pillanatra, majd vállat ránt. Lehajol - mintha olyan kicsi lennék - és szórakozottan vizslat.

- Én semmit nem tettem. De jó lenne, ha üresbe tennéd magad. A végén még kidagad egy új ér a homlokodon. Ezt pedig senki nem szeretné, Kurva. - Szavai pofonként csapnak meg. Testemet elönti a méreg. Törni zúzni akarok. Megölni mindenkit, de egy valakit főként. Azt, aki közel áll hozzám. Harryt. Számat szólásra nyitom, ám hang nem igen akar kijönni, helyette csak tátogás marad. 

Harry arcán győztes mosoly játszik, majd figyelmen kívül hagyva, megy el mellettem. Utána mutatok, történetesen a középső ujjamat, és felrohanok a lépcsőn. Bemegyek az első útba eső szobába, ami ezek szerint Louisé. Az említett az ágyon terpeszkedik, bokszerben. Elenaor épp akkor lép ki a fürdőből. Alkarján, s combjain szívás és ütés nyomok vannak. Homlokom ráncba szökik, visszaemlékezve Harry szavaira inkább rendezem vonásaimat. A fiú, aki az ágyon van, tekintetét rám kapja. Kékeszöld szeme egy pillanatra megvillan, majd Elenaorra néz.

- Takarodj a fürdőbe! - morogja kicsit sem kedvesen, s feláll. Elém sétál, tekintete lekezelő.

Más esetben meghátrálnék, ha nem lenne bennem ennyi indulat, mint most.

Barátnőmre nézek, aki összerezzen és a fürdőbe menekül. Gyanús szemekkel vizslatom. Nem tudom, hogy mi folyik itt, de ha lesz alkalmam, akkor kifaggatom Eleanort.
- Mit akarsz? - ránt vissza Louis hangja. Mély levegőt veszek, hogy valahogy egy kicsit is le tudjam magamat nyugtatni. Mikor ez sikerül, szemébe nézek.
- Rengeteg mindent szeretnék veled közölni, Drága Louis! Köztük van az is, hogy ne beszélj így Elenaorral! - válaszolok elszántan, komolyan nézve szemeibe. Louis szeme alatt lévő nevetőránc egy pillanatra megrándul, majd hangosan felkacag. Nevetése nem jóindulatú, inkább pimasz, provokatív, minek hatására bennem még jobban felmegy az a bizonyos pumpa.

- Ugyan! Nem mondhatod meg, hogy mit csináljak Eleanorral. Egyrészt neked kussba kellene maradnod és hagyni, hogy megdugjanak. Jelentéktelen kis senki vagy. Még nem tűnt fel? - csak úgy köpi a szavakat, amik egészen a szívemig hatolnak. Hogy lehet valaki ekkora szemét?
- Nem vagyok kurva! Nem is az akarok lenni! Ha jelentéktelen lennék, akkor nem állnák most itt előtted, Drága Louis. Nem gondolod, hogy kicsit nagy az arcod? - válasz helyett, lábdobogást hallok, majd egy mellkas csapódik hátamnak. Zavarodottan nézek vállam felett az illetőre, aki Harry.
- Áh! Jó, hogy itt vagy Harry. Jó lenne, ha állítanál a csajodon és kicsit megnevelnéd! - hallom meg Louis hangját. Rá emelem tekintetemet, majd dühösen fújtatok egyet.
- Anyádat kell megnevelni! - ordítok rá. Harry átkarolja derekamat, s a szobájába húz. Hátamat a falnak nyomja. Kissé ijedten pillantok fel rá. Szemei szinte feketék.
- Ne merd még egyszer a szádra venni bármelyikünk családtagját is, Kurva! - ordít rám, miközben végig szemembe néz.
- Jól van már, baszd meg! Nyugi! Relax - morgok majd eltolom magamtól. Hihetetlen, hogy mindenki ellenem van. Már csak egy emberre számíthatok, aki Nathasa. Nem tudom, hogy ő haza akar- e menni.

Harry lefogja csuklómat, kezeimet a fejem fölé rakja. Rá nézek, s pislogni sem tudok, de már ajkai enyémet súrolják.
- Legszívesebben ájulásig dugnálak, ha tehetném! - morogja ajkaimra, majd gusztustalanul csókol meg. Nyelvével vadul tépi szét ajkaimat és már szájpadlásomon nyal végig. Kezemet rángatom, hogy eltoljam magamtól, ám nem nagyon akar összejönni. Sőt! Olyannyira megszorítja kezemet, hogy érzem, ahogy az a bizonyos erő kiszáll belőle. Próbálom eltolni magamtól. Oh! Olyan hülye vagy, Ann!

Lábamat lendítem majd gyenge pontját megrúgva slisszoltam ki mellette. Harry egy nyögéssel társítva esett össze. Kezét a fájó pontra szorítva, hajtotta le fejét. Megálltam, és vállam felett néztem rá.
- Nem fogsz ájulásig dugni, sem máshogy. Nem fogom többet hagyni, hogy megint az ujjaid köré csavarj, s eldobj, mint egy rongyot. A játék kezdődik! - arcomon halvány vigyor feslik fel. Kirohanok az ajtón, Louis szobája előtt állok meg. Mély levegőt veszek, s berontok. Elanor az ágyon ül, magába roskadva. Lábait felhúzva néz maga elé, a hangzavarra összerezzen és felnéz. Arcán megannyi érzelem suhan át, míg végül halványan el nem mosolyodik.
- Vigyél ki innen! - parancsolja kissé izgatottan és felpattan. Kezébe vesz egy pisztolyt, amit az éjjeli szekrényből vett ki. Ha tudta, akkor miért nem cselekedett előbb? Ez nem vall rá.
- Gyere - lerohantunk a lépcsőn. Louis és Harry hangja üti meg fülemet. Az ajtóhoz lépek, amiben benn van a kulcs. Kapok az alkalmon, s bezárom őket. Hallom, ahogy Eleanor felkuncog mikor fülön csap minket Harryék dörömbölése. Elvigyorodok, felkapom Harry kocsijának a kulcsát majd barátnőmmel az oldalamon kimegyek.
- És a lányok? - huppan be mellém és felhúzott szemöldökkel néz rám. Sóhajtok, majd elindítom az autót.
- Danielle jól érzi magát Liam karjaiban, Perrieről meg ne beszéljünk - forgatok szemet és kigurulok az útra.

Tényleg hülye voltam, hogy bedőltem Harrynek. Most, így átgondolva a dolgokat rájöttem.. Hagytam, hogy az ujja köré csavarjon, ráncigáljon, mint egy marionett bábut, vagy egy rongy babát.
Össze kell magadat szedned Ann.